Comparative morphological and molecular studies on Myxobolus spp. infecting chub from the River Danube, Hungary, and description of Myxobolus muellericus sp. n.

During a survey on fishes from the River Danube, the occurrence of 8 Myxobolus species (Myxozoa: Myxobolidae) was registered in chub Leuciscus cephalus L. Most species had a specific location within the fish host. M. cycloides was found in the wall of the swimbladder; the branched plasmodia of M. dujardini were located typically in the epithelium of the non-lamellar part of gill filaments; the plasmodia of M. ellipsoides infected fins between 2 fin rays; M. muelleri and Myxobolus sp. 2 formed large elongated plasmodia in the afferent gill artery of filaments, while the round cysts of M. muellericus sp. n. filled the capillary network of the gill lamellae. Intramuscular plasmodia of M. pseudodispar proved to be the most common, although large cysts of Myxobolus sp. 1 were also frequently found in the intestinal wall. Despite similarities of some species in spore morphology, 18S rDNA sequences showed clear differences between the species examined

Molekuláris biológiai vizsgálatok halparazita nyálkaspórás (Myxosporea) fajokon különös tekintettel a Myxobolus és Sphaerospora genusok tagjaira = Molecular biological studies on fish-parasitic myxosporeans (Myxosporea) with regard to the members of genus Myxobolus and Sphaerospora

A 3 éves kutatási projekt alatt halélősködő nyálkaspórások fejlődését és rokonsági viszonyait vizsgáltunk. Elsőként tisztáztuk a Henneguya nuesslini és az újonnan leírt Myxobolus parviformis fejlődési ciklusát kísérleti körülmények között. Filogenetikai elemzéseket végeztünk a Henneguya, Myxobolus és Sphaerospora genusok tagjain. A 18S rDNS szekvenciák alapján készített filogenetikai fák polifiletikus eredetet mutattak a jellemzően cölozoikus Sphaerospora fajok esetében, hasonlóan a Henneguya genus tagjaihoz. Utóbbinál a vizsgált fajok két eltérő származási vonalat képviseltek, mely a morfológiai különbségekben is megnyilvánult. Körülbelül 25 Myxobolus fajt vizsgáltunk morfológiai és molekuláris szinten, melyek közül 5 új fajnak bizonyult. Az azonos halfajban fejlődő vagy azonos lokalizációban előforduló paraziták rokonsági viszonyainak vizsgálatával világossá vált, hogy mind a spóra morfológia mind a szöveti lokalizáció fontos szerepet játszik a Myxobolus fajok közötti rokonsági viszonyokban, ezért ezek nélkülözhetetlen tulajdonságok a fajok pontos azonosításához. Ezenkívül a ponty úszóhólyag-gyulladását okozó Sphaerospora renicola halon belüli fejlődésének vizsgálatára faj-specifikus in situ hibridizációs módszert dolgoztunk ki, mellyel a parazita fejlődési útvonala nyomon követhető volt. | In the course of the three-year research project, we studied the development and genetic relationships of fish parasitic myxozoans. The life cycles of Henneguya nuesslini and the newly described Myxobolus parviformis were clarified under experimental conditions for the first time. We performed phylogenetic analyses on the members of the genera Henneguya, Myxobolus and Sphaerospora. The phylogenetic trees based on the 18S rDNA sequences revealed the polyphyletic origin of the typically coelozoic Sphaerospora species, similarly to the members of the genus Henneguya. For the latter one, the studied species represented two separate lineages, that was also reflected in the morphological differences. Approximately 25 Myxobolus species were studied at morphological and molecular level, 5 of which were proved to be novel species. Due to the examinations of the genetic relationships among parasites developing in the same fish species or having identical site preference, it became clear that both tissue tropism and spore morphology play important role in the genetic relationships among Myxobolus species. Therefore, they are necessary characters for the precise identification of a species. Furthermore, for the examination of the intrapiscine development of Sphaerospora renicola, the causative agent of swim bladder inflammation in common carp, a species-specific in situ hybridization assay was developed, by means of which the developmental pathway of the parasite could be followed

Halélősködő kokcidiumok előfordulásának, fejlődésének, fajlagosságának és kórtani hatásának vizsgálata = Research on the occurrence, development, specificity and pathogenic effect of fish parasitic coccidians

34 halfajból 67 kokcidium típust gyűjtöttünk. Ezek közül 54-et azonosítottunk 30 eddig ismert fajjal. A fajok többsége Goussia volt, s csupán 6 faj tartozott az Eimeria genushoz. A halélősködő kokcidiumok 18S rDNS szerkezetük alapján a madarak és emlősök két nagy Apicomplexa csoportja, a bélélősködő Eimeria fajok, illetve a cisztaformáló fajok között helyezkednek el a genetikai törzsfán. A halélősködő eimeriák DNS szerkezetüket tekintve a melegvérű állatok eimeriáihoz állnak közel. Az epicelluláris fejlődésű bélben- és vesében fejlődő Goussia fajok a cisztaképző apicomplexákhoz állnak a legközelebb. A nagy oocisztájú fajok kevésbé specifikus élősködők, ezért a különböző halfajokból leírt Goussia fajok egy része synonymnak tekintendő. Ugyanakkor mind molekuláris eredményeink, mind keresztfertőzéses kísérleteink azt igazolják, hogy a kis oocisztájú Goussia fajok szigorúan fajlagos élősködők. Az aranyhalnak és ezüstkárásznak azonos, általunk G. carassiorum n. sp néven leírandó faja van. Ezt a fajt a genetikailag közel álló pontyra és széles kárászra nem tudtuk átvinni. Hasonló képen a ponty G. carpelli fajával kárászokban kokcidiózis nem volt kiváltható. A tógazdaságban gyakori G. carpelli-vel kísérletesen viszonylag intenzív fertőzést tudtunk létrehozni, de annak kórtani hatása nem volt mérhető. Kísérletekkel bizonyítottuk, hogy a baromfi-kokcidiózis gyógyítására használt kokcidiósztatikumok eredményesen használhatók a halak kokcidium-fertőzésének megelőzésére | 67 coccidian types were collected from 34 species of fish. Of them 54 were identified with 30 known coccidian species. Most species belonged to genus Goussia, and only 6 species to Eimeria. By their 18S rDNA structure fish coccidia located in the genetic tree of Apicomplexa between gut dwelling Eimeria spp of warm blooded animals and cyst forming apicomplexans. By their DNA structures fish eimerians showed the closest resemblance to the Eimeria group of mammals and birds; while epicellular coccidia of the gut and the kidney were relatively close to cyst forming coccidia . Goussia species with large oocysts seem to be less specific to host, therefore, species described from different fishes might be synonyms. Both molecular studies and cross-infection experiments proved that Eimeria and Goussia spp with small oocysts were relatively specific. Gold fish and gibel carp have a common Goussia sp. to be described as Goussia carassiorum. This species could not be transmitted to the common carp and the crucian carp. At a similar way G. carpelli, the specific parasite of the carp caused no infection in Carassius spp. While infecting the common carp with G. carpelli, relatively intensive infections were elicited, nevertheless no significant pathologic effect was found. Successful experiments were performed with coccidiostatic drugs. Drugs used to prevent coccidiosis of chickens and rabbits, show a high effect to fish coccidia, as well

Ubiquiter circovirus sequences raise challenges in laboratory diagnosis: The case of honey bee and bee mite, reptiles, and free living amoebae

Circoviruses of pigs and birds are established pathogens, however, the exact role of other, recently described circoviruses and circovirus-like viruses remains to be elucidated. The aim of this study was the detection of circoviruses in neglected host species, including honey bees, exotic reptiles and free-living amoebae by widely used broad-spectrum polymerase chain reaction (PCR) assays specific for the replication initiation protein coding gene of these viruses. The majority of sequences obtained from honey bees were highly similar to canine and porcine circoviruses, or, were distantly related to dragonfly cycloviruses. Other rep sequences detected in some honey bees, reptiles and amoebae showed similarities to various rep sequences deposited in the GenBank. Back-to-back PCR primers designed for the amplification of whole viral genomes failed to work that suggested the existence of integrated rep-like elements in many samples. Rolling circle amplification and exonuclease treatment confirmed the absence of small circular DNA genomes in the specimens analysed. In case of honey bees Varroa mite DNA contamination might be a source of the identified endogenous rep-like elements. The reptile and amoebae rep-like sequences were nearly identical with each other and with sequences detected in chimpanzee feces raising the possibility that detection of novel or unusual rep-like elements in some host species might originate from the microbial community of the host. Our results indicate that attention is needed when broad-spectrum rep gene specific polymerase chain reaction is chosen for laboratory diagnosis of circovirus infections

Complete Genome Sequence of a Variant Pyrrhula pyrrhula polyomavirus 1 Strain Isolated from White-Headed Munia (Lonchura maja)

A novel variant of finch polyomavirus has been identified and sequenced from a diseased white-headed munia (Lonchura maja)

Az anaemiák epidemiológiája

Világszerte magas az anaemia prevalenciája, a vashiányos anaemia az ötödik leggyakoribb eltérés a Globális betegség- teher című tanulmány szerint. Hátterében számos tényező, összetett patomechanizmus állhat, az etiológia nagy vál- tozatosságot mutat életkor, nem és földrajzi eloszlás szerint. Az anaemia prevalenciája emelkedik az életkorral. A demográfiai változások, a népesség idősödése jelenleg nagyobb léptékű, mint a korábbi évtizedekben, és ez jelentős kihívás elé állítja a társadalmakat és az egészségügyi rendszereket. Az időskori anaemia átlagos prevalenciája 17%, de ennél lényegesen magasabb az ápolási otthonokban élő (47%) és a hospitalizációra került idősek (40%) között. Oka általában multifaktoriális, és gyakran a komorbiditások miatt egyidejűleg több mechanizmus is szerepet játszik a ki- alakulásában. A preoperatív anaemia prevalenciája magasabb (35%), mint az anaemia gyakorisága az átlagpopuláció- ban, és evidenciák igazolták kedvezőtlen hatását a posztoperatív morbiditásra és mortalitásra. Időben történő felismerése és korrekciója multidiszciplináris feladat és közös felelősség mind a vértakarékos betegellátás, mind a betegek életkilátásainak javítása szempontjából

Candidate New Rotavirus Species in Sheltered Dogs, Hungary

We identified unusual rotavirus strains in fecal specimens from sheltered dogs in Hungary by viral metagenomics. The novel rotavirus species displayed limited genome sequence homology to representatives of the 8 rotavirus species, A–H, and qualifies as a candidate new rotavirus species that we tentatively named Rotavirus I